Raspberry & Strawberry

MÁLNA-SZAMÓCA GYÜMÖLCSTEA keverék hibiszkusz virággal:Édes málna, illatos szamóca és alma alkotja kevés aromával. 20 x 2g fémmentes piramis filterben.

Málna

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó cserje hegyvidéki erdők szélén vadon termő, de hazánkban kertekben is sokfelé termesztett növény. Gyümölcse igen közkedvelt csemege, hiszen a málna nemcsak finom, zamatos gyümölcs, de egyes esetekben akár gyógyírt is nyújthat. Nem csoda, hogy régen – már az ókorban - a gyógyító növények közt tartották számon. A legenda szerint eredetileg csak Kréta szigetén, Ida hegyén volt megtalálható, latin neve, „rubus idaeus” is innen eredeztethető. Népies neve: himpér (a német Himbeere szóból), és a boldogasszony csipkéje-ként is emlegetik – utalva ezzel a családra, illetve arra a kiváltságra, ami régebben az elérhetőségét jelentette.

A középkorban elsősorban kolostorokban termesztették és válogatták. Csak ezután terjedt el az északi féltekén. Több fajtája is van, Magyarországon a piros őshonos, ami a hegyvidéken és a kiskertekben egyaránt megtalálható. A termés idejét illetően két fajtáját különböztetjük meg: a nyári és az őszi málnát. Az őszi évente többször terem, és a szüret után visszavágják a hajtásait, hogy ismét teremjen. A nyári változatot júniusban vagy augusztus elején szedik. Napjainkban, a nemesítéseknek köszönhetően persze számtalan különféle mérettel és zamattal találkozhatunk.

A málna élettani hatásai

Bogyós gyümölcseink, mint a málna is, különleges hatásúak, mert rengeteg ásványi anyagot és C-vitamint tartalmaznak. Ezen túl flavonoidok, gyümölcssavak, aromaanyagok találhatók benne. Az anthocyanint és az ellagsavat az antioxidánsok legjobbjai között tartják számon. Mivel lekötik a szabad gyököket, a málna antikarcinogén és antimutagén sajátossággal is bír. Nyersen, lekvárként vagy nálunk igen kedvelten sőt tradicionálisan szörpként fogyasztva is rendkívül ízletes.

A hajtáscsúcshoz közeli, aromában igen gazdag leveleiből is gyógyhatású teát lehet főzni, mely cukorbetegség, vese és hólyagbántalmak ellenszere. Izzasztó hatása is van, ezen kívül számos teakeverék alkotórésze, így meghűléses betegségeket is gyógyít. A málnát és a levelét már az indiánok is gyógynövényként alkalmazták, például ízületi, hasi és szemfájdalomra.. Tisztítja a vért, csökkenti a magas vérnyomást, ezáltal a keringési betegségek ellenszere is. Mivel összehúzó hatású szer, a növényi drogot gargarizálásra, szájüreg és toroknyálkahártya-gyulladások kezelésére is alkalmazzák. Enyhe hasmenés esetén kiváló hasfogó.

Kismamák, figyelem! A málnalevéltea jó hatással van a magzat egészséges fejlődésére, enyhíti a terhességet kísérő reggeli rosszulléteket, és megkönnyíti a szülést, mert a terhesség utolsó heteiben ellazítja a kismedence tájékának izomzatát, ami így a szülés várhatóan könnyedebb lesz. A terhesség első hét hónapjában naponta 1 csészényit, a szülés előtti hetekben pedig 2 csészényit ajánlatos fogyasztani belőle.


A szamóca(Fragaria) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó nemzetség neve, és a vadon termő fajok gyümölcsének neve. Magyarországon a a termesztett fajokat – tulajdonképpen tévesen - epernek, illetve földiepernek, a vadon fellelhető fajokat pedig a megkülönböztetés végett erdei szamócának nevezik. Valójában a szamóca és az eper két különböző növény: az eper (Morus)kétféle fán termő gyümölcs, a Morus nigra – fekete eperfa, ésa Morus alba – fehér eperfa, melyeknek a fáját is eperfának nevezzük ugyebár…

A szamóca gyümölcse valójában nem is termés, hanem a virág kocsányának megvastagodott csúcsa, a vacok. Ennek az elhúsosodott felszínén, vagy abba kissé besüllyedve találhatók az apró ún. aszmagtermések. A szamócát alkalmazkodóképessége miatt szinte a világ szinte minden országában termesztik. Hazánkban tradicionálisan legnagyobb termést adó körzet a Pest megyei Szentendrei-sziget, azon belül is Tahitótfalu környéke, ahol évente fesztivállal ünnepelik a szüretet.

Bármire felhasználható, ami csak gyümölccsel kapcsolatban eszünkbe jut : nyersen vagy szamócahabként, sütemények tömkelegébe (főleg gyümölcstortákhoz) is kiváló, remek lekvár, szörp - újabban bor alapanyag, krémlevesbe is kitűnő. Az eperfagyi meg egyszerűen alap…

Élettani hatása: rendkívül gazdag vitaminokban (A-, B1-, B2- illetve C-vitamin) és ásványi anyagokban (kalcium, kálium, magnézium, vas, cink). A bogyós gyümölcsökhöz hasonlóan kimagasló antioxidáns flavonoid tartalma.

Érdekesség, hogy az aszpirin egyik hatóanya, a szalicilsav is megtalálható benne. Magas C-vitamin szintjének köszönhetően, kb. 20dkg fogyasztása, akár egy felnőtt napi C-vitamin szükségletét fedezi. Serkenti a vérkeringést, és fokozza a méregtelenítő folyamatokat. Szintén bogyós gyümölcsökhöz hasonlóan a földiepernek is vértisztító és baktériumölő hatása van. A cukorbaj, a magas vérnyomás, a székrekedés, epe-és veseproblémák, reuma és köszvény ellenszere. A sok egyéb pozitív hatás mellett, alacsony kalóriatartalma miatt kitűnő diétás táplálék is.
Nemcsak gyümölcse bír gyógyító hatással, a levélből készült tea fertőtlenítő, mellyel bélfertőzést, ekcémát, vérszegénységet is kezeltek és lázcsillapító hatása is ismert. Még a gyökerének kivonata is vérzéscsillapító, vizelethajtó, főzetével a hasmenés kezelhető, külsőleg fagydaganatot és torokfájást gyógyíthatunk.

Kozmetikumok alapanyaga is - a szépségipar felfedezte jótékony hatóanyagait jótékony hatásait: a bőr kötőszöveteinek erősítését és a ránctalanítást segítik.


Hibiszkusz

A hibiszkusz vagy mályvacserje(Hibiscus) a mályvafélék (Malvaceae) egyik legváltozatosabb és igen bő nemzetsége kb. 1200 fajjal. Feltűnő és bőséges virágzata miatt legtöbbjét világszerte dísznövényként tartják.

Ázsiából származik, egyes fajai ún. özönnövények, másokat az ember telepítette szerte a világon. A fajok zöme a trópusokon, szubtrópusokon valamint a meleg mérsékelt éghajlatú területeken él. A változatosságát bizonyítja az a tény is, hogy akadnak közöttük „egynyáriak” és évelők, fás- és lágyszárúak, lombhullatók és örökzöldek is.

Aromás illóolaj-tartalma miatt a gyümölcsteák remek alapját adja több fajának virága is. Fájából Kelet-Ázsiában díszeket faragnak. A hibiszkusz Kínában egyaránt jelképezi a hírnevet és a gazdagságot. A verseikben a női szépséget előszeretettel hasonlítják hibiszkuszhoz: a vonzó nőket gyakorta nevezik „hibiszkusz-orcájúnak”.

Napjainkban tapasztalható a trend gasztronómiai ”bevetése” is: egy-egy virágot pezsgőbe helyezve még különlegesebbé lehet tenni az italt, de gyümölcssalátákat is feldobnak vele. Piték töltelékeit, jégkrémet, dzsemeket vagy zseléket is sokkal érdekesebbé tehet. Enyhén savanykás íze miatt remek szomjoltó is lehet a meleg nyári napokban.

A hibiszkusz élettani hatása:

Több faja ismert gyógynövényként is: a kínai hibiszkusz virága például köptető, köhögés-és torokgyulladás csillapító hatású. A virág antioxidánsokban és C-vitaminban is gazdag, ezért szokták gyógyteaként is készíteniEgy amerikai kutatás eredménye szerint segít a magas vérnyomásban szenvedőknek: azok, akik 4 héten át napi 2 csésze hibiszkusz teát ittak, mérhetően csökkent a vérnyomásuk. Andrew Weill, az alternatív gyógymódok kutatójának vizsgálatai kimutatták, hogy napi két csésze hibiszkusz tea fogyasztása egy hónapon keresztül akár 12%-kal is csökkentheti a magas vérnyomást. Ez szinte megegyezik az általános vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatásával. A kutatók nem igazán tudják még, hogy a hibiszkusz mely összetevőjének köszönhető ez a pozitív hatás, de eddig is ismert tény volt, hogy a virágban megtalálható az anthocyanin nevű anyag, ami szerepet játszik az érfalak karbantartásában, és erősíti a sejtek és szövetek felépítésében fontos fehérje-kollagént így csökkenti a szívproblémák kockázatát is. Egyéb, a hibiszkusz fogyasztásának tulajdonított kedvező hatás:

Immunerősítő

Rendszeres fogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának esélyét

Natúr vízhajtó szernek is remek

Étvágycsökkentő hatású

Javítja a keringést

Másnaposság ellen is bevethető

Öregedés-gátló hatása miatt kozmetikumokat is dúsítanak vele