Earl Grey

Earl Grey - India és Srí Lanka hegyein termő, kiváló minőségű fekete tea, hagyományosan a bergamott remek ízével és búzavirág szirommal gazdagítva. 20 x 1,7g, fémmentes piramis filterben.

Lord Earl Grey az 1830-as évek brit miniszterelnöke a „névadója” nyugati világ egyik legnépszerűbb teakeverékének.A tea történetének több verziója is fellelhető, némelyik persze a valós alapokat mellőzve. A Grey család szerint a bergamott olaj használata egészen racionális okra vezethető vissza. Egy kínai mandarin, aki Lord Grey számára készítette a keveréket, tulajdonképpen a helyi (Howick Hall) kemény víz magas mésztartalmának ellensúlyozására adta a teához – elindítva ezzel a siker útján. Lady Grey ebből a keverékből készült italt szolgáltatta fel a politikai elit összejövetelein, ahol az igen népszerűnek bizonyult, és ennek köszönhetően került később kereskedelmi forgalomba.

Napjainkra fogyasztásának is számos ismert variációja létezik, az egyik legkülönlegesebb a Londoni Köd, amely az Earl Grey, gőzölt tej és vaníliaszirup keveréke. Ízesítőként is hasznosítják: sütemények, édességek (létezik Earl Grey ízesítésű Kit Kat pl.) és szószok pikantériáját fokozzák vele.

Búzavirág

A Búzavirág (Centaurea cyanus) Dél-Európából származik, a fészkesvirágzatúak(Asterales) rendjébe és a őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó egyéves növény. Egyéb nevei: dődike, égi virág, gabonavirág, kék búzavirág, kékvirág, sukollat, vadpézsma, vetési csüküllő, imolya, kék konkoly. A Centaurea latin elnevezést Chiron kentaurról kapta a búzavirág. Ő volt a görög hős, Achilleus, gyógyító tanára. Tőle tanulta Achilleus, hogyan lehet cickafarkkóróval és búzavirággal sebeket gyógyítani.

Mint a gabona gyomnövénye, korábban a megművelt területeken fordult elő, különösen a búza- és rozstáblákban. Mára már igen ritka a vetésekben, jobbára utak mentén, réteken találhatók meg a 25-40 cm magasra növő, elágazó szárú, vastag orsógyökerű, szürkészöld színű, finom szőrökkel borított növények. Eredetileg Dél-Európai származású, ma már csaknem az egész földkerekségen elterjedt.

A növény kék virágait gyűjtik, amely annál értékesebb, minél jobban sikerül megőrizni eredeti színét. A teljes virágzatot letörve, és kosárba szedve később árnyékos helyen tépkedik ki a sziromleveleket. Napfényen nem szabad szárítani, mert a virágok elveszítik eredeti szép, kék színüket, kifakulnak így nem használhatók.

Szép nyári vendégváró meglepetés a jégkockába fagyasztott virágokkal hűtött tea vagy limonádé.

Élettani hatása:

Már a középkorban is használták a szem gyógyítására – a virágot összezúzva borogatták a gyulladt szemet. A népi gyógyászat a szétmorzsolt virágokat sebfelületre tette pakolásként, de torokgyulladás elleni öblögetésre is ajánlották. Köhögést, bronchitist, májbetegséget is kezeltek vele.

Teáját magában nem fogyasztják, adalékként étvágyjavító, görcsoldó, erősítő teakeverékekhez adják. Más növényekhez, teákhoz adva vízhajtó és emésztést segítő hatással rendelkezik. Külsőleg kötőhártya gyulladás és fejkorpa elleni szerekben használják, főzete enyhén antibiotikus hatású.

Égszínkék virágainak festéke számos gyógyító anyagot hordoz. Hatóanyagai különböző antociánok, flavonoidok, keserűanyagok.