Plum & Cinnamon

SZILVA TEA FAHÉJ ízesítéssel és hibiszkusz virággal, melyet flavonoidokban dús fekete berkenye valamint alma és édes gyökér tesz finoman különlegessé. Igazi ínyencség a téli estékre és a gyerekekkel is könnyű megszerettetni. 20 x 2g fémmentes piramis filterben.

A szilva (Prunus domestica) is a rózsafélék családjához tartozó, csonthéjas gyümölcsünk. Számos fajtájának és változatainak felismerése és megkülönböztetése nem egyszerű feladat, mert sok a kereszteződött egyede. A szilvát említve általában a lilás- vagy sötétkék szemű fajták, mint a zamatos apró szemű Besztercei - jutnak eszünkbe, de nagyjából kétezer fajtája ismert. A sárgás vagy zöldes ringlókat is a szilvákhoz soroljuk. Ha a formájukat nézzük, a hosszúkástól a tojás alakon keresztül a gömbölyűig minden előfordul. Megkülönböztetjük a szerint, hogy magvaváló vagy sem, de érési idejük alapján is. A hazai szilva-szezon a sokszínűségének köszönhetően júliustól októberig tart.
Az érett szilvát finom, fehéresen hamvas viaszréteg fedi, ami védi a gyümölcsöt a kiszáradástól. Az érett szilva keményebb vagy puhább, de mindig feszes héjú, üde illatú, a viasz letörlése után élénk színű és kifényesedett héjú.Már a rómaiak is nagyon kedvelték a szilvát. Kis-Ázsiából, a Kaukázus környékéről hozták magukkal, majd terjesztették el Európa szerte. Először Konfúciusz említi egy i.e. 479-ben, az ókori Kínában kedvelt élelmiszereket felsoroló írásában. Rómába Pompeius Magnus hadvezér vitte a gyümölcsöt.

A mérsékelt égövön mindenhol megterem, még Dél-és Észak Amerikába is eljutott. Gazdaságosabb, mondhatni praktikusabb gyümölcsfát nehéz találni. Igénytelen, nem „vár” különös gondozást, metszést, permetezést, mégis gazdagon adja gyümölcsét.
A hazai felhasználásnak igen komoly hagyománya van: Szilvás gombóc , lekvár, pálinka – csak a legnépszerűbbeket említve. E két utóbbi Szatmári változata védett eredetű, igazi hungarikum. A gasztronómiában pedig egyre jelentősebb szerepe van az aszalt szilvának.

Élettani hatása:

Talán furán hangzik, de kevés benne a cukor: 100 gramm gyümölcs kb. 50 kalória (209 Kj) energiát tartalmaz. Összes szénhidráttartalma 10,3 g körüli, viszont sok benne a nedvesség: mintegy 85%-a víz, ezért remekül oltja a szomjat (és ezért is kiváló alapanyaga a pálinkának). Értékes vitaminjai közül az A-, az A-provitamin, a béta-karotin, a B1- és B2-és szinte valamennyi B-vitamin, továbbá a C-vitamin érdemlik az említést.
Jelentős ásványi anyagai a kálium, kalcium, foszfor, magnézium, nyomeleme a cink, és vas tartalma is számottevő.
Antioxidánsai közül az antocián színanyagokat és flavonoidokat emelhetjük ki, rutint (flavonoid glikozid) és quercetint tartalmaz jelentős mennyiségben.
Nem meglepő tehát, hogy erősíti az immunrendszert és véd a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.

Igen fontos magas rosttartalma - héjában például sok cellulóz van - , ami támogatja a bélmozgást, így hat székrekedés ellen. Az aszalt szilvának nagyobb a fajlagos rost- és gyümölcscukor-tartalma, hiszen a készítési folyamat során vizet veszít. A friss szilva segít üríteni a salakanyagokat és vizelethajtó hatása is ismert, ezáltal súlycsökkentő hatású. Aszalt formában azonban kifejezetten tápláló étek, kalóriaértéke sem kevés és még az étvágyat is fokozza. Mindezt együttvéve, remek alapja a gyümölcsteának.

Fahéj

A fahéj a fahéjfa és/ vagy a kasszia kérgéből készített fűszer.

Már az ókorban is rendkívül keresett volt, Indiából és Srí Lankáról több mint 2000 éve exportálják. A fűszerkereskedők valóságos rémmeséket terjesztettek róla, hogy magasan tartsák az árát. Az efféle „hírek” alapján írta le Plinius, hogy csak szörnyű denevérektől védett, eldugott mocsarakban terem.

Három fajtája ismert: a ceyloni, a kínai és a malabári fahéj

A fahéjfa Srí Lankán és a Szunda-szigeteken honos, a kasszia Kínában. A vadon is terem, és termesztik is. A fák ágainak lefejtett, sötétbarna kérge a jellegzetes illatú, kicsit édeskés, kicsit fanyar és csípős ízű fűszer (Cinnamomi cortex).

A két főbb variáns íze különböző. Az amerikai konyhában népszerűbb kínai (kasszia) fahéjban a csípős íz dominál, míg az Európában ismertebb ceyloni (zeylanicum) fajta enyhébb, pikánsabb ízű. Őröletlen állapotban is könnyen megkülönböztethetőek: a ceyloni fahéj vékonyabb (papírszerű), a kínai 1 mm-nél vastagabb és fás.

A fahéj élettani hatása:

Fahéjjal az öregedés és az elhízás ellen: A fahéjról legtöbbünknek a nagyi kedvenc fahéjas-almás sütije vagy a karácsonyi ünnepi hangulat jut eszébe. A csodás fahéj azonban nemcsak egyszerű fűszer, hanem igazi gyógy elixír, ami számos problémánkat képes orvosolni: vírus- és baktériumölő, gyógyítja az emésztési zavarokat, segít a cellulitisz eltüntetésében, szabályozza a vércukorszintet és még öregedés-gátló hatása is van.

A fahéj egyike a legrégebb óta használt gyógy- és fűszernövényeknek, gyógyhatásait már az ókori népek is ismerték: az egyiptomiak balzsamokat készítettek belőle, és széles körben használták füstölőszerként, afrodiziákumként is. Régóta ismerjük emésztésjavító, hangulatfokozó és antioxidáns hatását, ám csak manapság derült fény arra, hogy képes csökkenteni a káros LDL koleszterinszintet és a vércukorszintet egyaránt.

Egyszerre többféleképpen is hat a vércukorszintre, így képes akár hússzorosára is növelni a cukoranyagcsere folyamatát. Egyrészt lassítja az emésztés során a gyomor ürülését, ezáltal megelőzi a vércukorszint ingadozását, ami gyakran további táplálékfelvételre ösztönözne. Másrészt növeli az inzulin és az antioxidánsok hatékonyságát. Amerikai kutatók lehetségesnek tartják, hogy esetleg inzulinhelyettesítőként is alkalmazható lesz a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében. A fahéj magas fenol tartalma révén hatékonyan gátolja a cukormolekulák más molekulákkal való összekapcsolódását, amely folyamat egyébként a szövetek károsodásához és öregedéséhez vezet. A fahéj, más fenol tartalmú fűszerekhez hasonlóan hatékonyan csökkenti a magas vércukorszint által okozott szövetkárosodásokat és gyulladásokat, illetve képes megelőzni a szívbetegségeket és az idő előtti öregedést.

Mivel egyúttal görcsoldó és emésztésjavító hatású is, hatékonyan csökkenti a felfúvódást, a bélgörcsöket, a hányingert és a gyomorpanaszokat, és légúti megbetegedések kezelésére is régóta használják.

Meleg, fűszeres, édeskés aromája révén kedvelt alkotóeleme bizonyos ételeknek, süteményeknek és melegítő italoknak is (teák, forralt bor, puncs stb.). Hideg, borús téli napokon különösen jól esik egy kis fahéjolajat párologtatni aromalámpában: nemcsak a baktériumokat űzi el, hanem egyúttal jókedvre is hangol. Kiválóan illik a többi, hasonlóan édes és fűszeres karakterű aromához: a narancshoz, citromhoz, szegfűszeghez, ylang-ylanghoz, jázminhoz, szantálfához.

Ha élvezni szeretnénk a fahéj jótékony hatásait, használjuk bátran ételeink, italaink fűszerezéséhez: remekül illik süteményekhez és turmixokhoz, gyümölcslevesekhez, fűszeres édes teákhoz, kakaó, kávé és forró csokoládé ízesítésére. A nyersen fogyasztott gyümölcsöket is megszórhatjuk fahéjjal, nemcsak finom, de remek erjedésgátló is, így elkerülhetjük a puffadást, savasodást.

Édesgyökér

Az édesgyökér(Glycyrrhiza) népies nevén: édesfa, cukorkóró,

a pillangósvirágúak(Fabaceae) családjába tartozó növénynemzetség, melynek Magyarországon két faja fordul elő. Szántók, legelők, parlagok évelő növényei, felálló fürtös virágzattal. Az igazi édesgyökér (G. glabra) ánizsra emlékeztető ízű és illatú gyökérrel rendelkező gyógynövény, melyet termesztenek, de kivadult egyedeivel is találkozhatunk.

A gyökér triterpén szaponinokat (glicirrhizint), flavonoidokat, kumarinokat, szterolokat és cukrokat tartalmaz. A növény karósgyökérzetét használják gyógyászati célokra.Az édesgyökér a medvecukor vagy régies nevén bocskorszíjként ismert édesség ízesítőanyaga. Felhasználják még a barna sör színezésére, különböző likőrök (például a pastis) ízesítésére, illetve az emésztést serkentő gyógytea készítésére is.Erősen édes íze miatt – ami a glicirrhizintől származik - az élelmiszer- és gyógyszeripar természetes íz javítóként hasznosítja.

Az édesgyökér élettani hatásai:

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalosan is szerepel Liquiritiae radix néven. Kína első nagy füvészkönyve, a legenda szerint több mint 5000 éve írt Pen Cao Csing (Elsőrendű gyógynövények), kiemelten foglalkozik az édesgyökérrel, amely azóta is Kína egyik legnépszerűbb gyógynövénye. A kínai orvoslás torokfájások csökkentésére, de malária, ételmérgezés, légzőszervi problémák, máj és méhpanaszok és néhány daganatos betegség kezelésére írják fel. A kínai természetgyógyászok a növény édességét más, keserű gyógynövények ízének elfedésére is használják.

Hippokratész köhögés, asztma és más légzőszervi panaszok kiváló orvosságaként dicsőítette. Ő nevezte édesgyökérnek - görögül glukos riza - mivel ötvenszer édesebb a cukornál. A görög orvos, Dioszkoridész az édesgyökér levét írta elő betegeinek megfázásokra, torokfájásra, valamint mellkas,- gyomor,- és bélpanaszokra.

Napjainkban, a növény hatóanyagának köszönhetően jó köptető, nyálkaoldó és köhögéscsillapító, de alkalmazzák simaizom-görcsoldásra is. Kedvező gyulladáscsökkentő hatást fejt ki gyomor nyálkahártya-gyulladás, gyomorsav túltengés okozta nyálkahártya-sérülések esetén a fekélyeket megelőzendő. Szintén a gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatása miatt a már kialakult gyomor- és nyombélfekély kezelésére is kitűnő.

Egyes tanulmányok a szemérem tájéki és az ajakherpeszt okozó Herpes simplex vírus elleni hatásáról számolnak be. A megtisztított sebekre szórt édesgyökérpor segíthet meggyógyítani a herpeszt, az ugyanis serkenti a sejtek saját vírus elleni anyagának, az interferonnak a termelését. Számos laboratóriumi vizsgálat azt is mutatja, hogy az édesgyökér olyan betegségeket, fertőzéseket okozó baktériumok ellen is felveszi a harcom, mint a Saphylococcus és Streptococcus, valamint a Candida albicans.

Hibiszkusz

A hibiszkusz vagy mályvacserje(Hibiscus) a mályvafélék (Malvaceae) egyik legváltozatosabb és igen bő nemzetsége kb. 1200 fajjal. Feltűnő és bőséges virágzata miatt legtöbbjét világszerte dísznövényként tartják.

Ázsiából származik, egyes fajai ún. özönnövények, másokat az ember telepítette szerte a világon. A fajok zöme a trópusokon, szubtrópusokon valamint a meleg mérsékelt éghajlatú területeken él. A változatosságát bizonyítja az a tény is, hogy akadnak közöttük „egynyáriak” és évelők, fás- és lágyszárúak, lombhullatók és örökzöldek is.

Aromás illóolaj-tartalma miatt a gyümölcsteák remek alapját adja több fajának virága is. Fájából Kelet-Ázsiában díszeket faragnak. A hibiszkusz Kínában egyaránt jelképezi a hírnevet és a gazdagságot. A verseikben a női szépséget előszeretettel hasonlítják hibiszkuszhoz: a vonzó nőket gyakorta nevezik „hibiszkusz-orcájúnak”.

Napjainkban tapasztalható a trend gasztronómiai ”bevetése” is: egy-egy virágot pezsgőbe helyezve még különlegesebbé lehet tenni az italt, de gyümölcssalátákat is feldobnak vele. Piték töltelékeit, jégkrémet, dzsemeket vagy zseléket is sokkal érdekesebbé tehet. Enyhén savanykás íze miatt remek szomjoltó is lehet a meleg nyári napokban.

A hibiszkusz élettani hatása:

Több faja ismert gyógynövényként is: a kínai hibiszkusz virága például köptető, köhögés-és torokgyulladás csillapító hatású. A virág antioxidánsokban és C-vitaminban is gazdag, ezért szokták gyógyteaként is készíteniEgy amerikai kutatás eredménye szerint segít a magas vérnyomásban szenvedőknek: azok, akik 4 héten át napi 2 csésze hibiszkusz teát ittak, mérhetően csökkent a vérnyomásuk. Andrew Weill, az alternatív gyógymódok kutatójának vizsgálatai kimutatták, hogy napi két csésze hibiszkusz tea fogyasztása egy hónapon keresztül akár 12%-kal is csökkentheti a magas vérnyomást. Ez szinte megegyezik az általános vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatásával. A kutatók nem igazán tudják még, hogy a hibiszkusz mely összetevőjének köszönhető ez a pozitív hatás, de eddig is ismert tény volt, hogy a virágban megtalálható az anthocyanin nevű anyag, ami szerepet játszik az érfalak karbantartásában, és erősíti a sejtek és szövetek felépítésében fontos fehérje-kollagént így csökkenti a szívproblémák kockázatát is. Egyéb, a hibiszkusz fogyasztásának tulajdonított kedvező hatás:

Immunerősítő

Rendszeres fogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának esélyét

Natúr vízhajtó szernek is remek

Étvágycsökkentő hatású

Javítja a keringést

Másnaposság ellen is bevethető

Öregedés-gátló hatása miatt kozmetikumokat is dúsítanak vele

A fekete berkenye(Aronia melanocarpa Elliot)is arózsafélék népes családjához tartozó növény.Származási helye az USA és Kanada keleti része, ahonnan a hasonló éghajlatnak köszönhetően elsősorban Skandináviában, Oroszországban és Lengyelországban terjedt el a XX. század eleje óta. Különleges biológiai értékeit felismerve az 1970-es évek vége óta Németországban is egyre nagyobb területeket ültettek be vele.A fekete berkenye két hétig virágzik májusban. Fehéres virágai sok más gyümölcsfajtáéhoz hasonlítanak, leginkább talán a galagonyáéhoz. A nálunk is honos madárberkenyéhez hasonló, markáns illata van, amit a méhek nagyon komálnak, ezért a feketeberkenye-ültetvények mellé nagyon jól termelő méhészeteket is szoktak telepíteni. A bogyók augusztusban érnek. A madarak kedvelt tápláléka, mivel nem érzik azt a fanyar összehúzó ízt, amely miatt az arónia nyersen emberi fogyasztásra nem igazán alkalmas, és amiért miatt az angolszászok „chokeberry”-nek, vagyis „fojtogató bogyó”-nak nevezik.

A fekete berkenyének is-mint más rózsafélének - igen magas a gyümölcscukor-, pektin-és csersavtartalma. A bogyókat ezért sokféle módon használják fel: a kb.80%-os lé tartalma mellett a főként a héjában lévő növényi színezőanyagot is élelmiszerek színezésére. Eperlekvárhoz adagolva, annak színét intenzívebbé és tartósabbá teszi. Ugyanezért és extrém magas C-vitamin-tartalma miatt használják málnás joghurtok gyártásához is. Készíthető belőle finom kompót, lekvár vagy ízletes szörp, passzírozva pedig vadételek kiváló adaléka, de készült már bor is az aróniából.

Élettani hatása:

Elsősorban a fekete berkenye rendkívül hatékony gyulladáscsökkentő-és megelőző hatását kell kiemelnünk. Már számos kutatás egyértelműen bizonyította, hogy a legtöbb civilizációs betegséget (keringési zavarok, szívinfarktus, cukorbetegség, anyagcsere-és daganatos betegségek) a gyulladásos folyamatok indukálják. Az arónia rendkívül magas flavonoid és polifenol tartalma a gyulladásgátló markereket köti meg (pl. a ciklooxigenázét, illetve a TNF-alfát). Ezen kívül képes blokkolni azt az enzimet, ami az arachidonsav képződéséhez vezethet, mely mindenfajta gyulladás előidézője.

A lengyelországi telepítéseket követően, Wroclavban végeztek széles körű kutatásokat. Megállapították, hogy az antioxidáns hatás a magas redoxpotenciálnak köszönhető, vagyis az ioncserét elősegítő, az oxigént leadó és a nitrogént felvevő képességhez kapcsolódik. Ezek az anyagok képesek a nehézfémek megkötésére is! A fekete berkenye magas molekulasúlyú procainidjai kiemelten sok aromás gyűrűt tartalmaznak, amelynek nagyon erős a szabadgyök kötő képessége. Megállapították, hogy az arónia hatáspotenciálja egyenértékű azokkal a gyógynövény kivonatokkal, melyeket Kínában az évszázados hagyományokkal bíró orvoslás tapasztalatait követve daganatos megbetegedések kezelésére használnak! A nehézfémekre gyakorolt hatását a Szovjetunióban már az 1950-es években intenzíven kutatták. Ekkor nem csak az derült ki, hogy segít eltávolítani a szervezetből a nehézfém-szennyeződéseket, de a sugársérült betegekre is gyógyító hatással volt. Nem csak a levét használták, hanem klinikailag ellenőrzötten hatásos port és tablettát is előállítottak belőle.

A cukorbetegségek kapcsán a plovdivi orvosi egyetemen vizsgálták az aróniálé hatását: 16fő 1-es típusú és 25fő 2-es típusú diabéteszes páciens esetében. Vércukorértéküket mérték 200ml arónialé megivása előtt és utána 60 perccel. A vizsgálatok 2-4 egységnyi vércukor szint csökkenést mutattak ki minden esetben, függetlenül a betegség fennállásának hosszától. Ugyancsak csökkentette cukorhemoglobin, a összkoleszterin-valamint a vérlipidszintet. Az eredményeket összevetették 23 másik, ugyancsak 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő hasonló beteg adataival, akik nem kaptak aróniakúrát. Ezeknél a pácienseknél érdemi változás nem történt. A végkövetkeztetés az volt, hogy a gyümölcs rendkívül hatékony kiegészítő kezelést jelent a cukorbetegek esetében.

Rendkívüli sokoldalúságát jelzi klinikailag dokumentált, további felhasználhatóságainak sora: bél-és bőrbetegségek, húgyúti fertőzések és magas vérnyomás esetén is alkalmazzák. Az fekete berkenye stimulálja a keringést, megelőzi a vérrögök kialakulását, erősíti a szívet. Savhiányos gyomorhurut, máj-és epebetegségek, allergiás tünetképek, gyermekbetegségek (skarlát, kanyaró), véralvadási zavarok, trombózisok, pajzsmirigykórképek,vaksággal fenyegető szemvízgyulladás (uveitis) kezelése, kemoterápiát kapó betegek állapot-és életminőség javítása – szóval nem véletlenül került az orvosi figyelem középpontjába, és nem véletlenül került teáink összetevői közé.